A passzív bevételt a hagyományos távmunkától abban különbözik, hogy nem egy nagyobb fix összeget kapunk a munkáért, hanem folyamatosan, akár éveken keresztül kapunk valamilyen kisebb összeget. Ennek hátránya, hogy sokszor nem lehet előre tudni, pontosan mekkora bevételünk lesz belőle. Hatalmas előnye viszont, hogy miután elvégeztük a munkát, még évekig kapjuk belőle a pénzt - ezért hívják passzív bevételnek.

Hogyan tehetünk szert passzív bevételre?

A legismertebb módszer a hirdetések elhelyezése a saját honlapon/blogon. A kezdeti munka után az oldal vonzza a látogatókat és nekünk csak várni a hirdetési bevételek. Sajnos, általában a blogokat frissíteni kell és a honlapoknak sem árt egy kis SEO, ha azt szeretnénk, hogy a Google megtalálja őket.

Az alábbi oldalak viszont akár már pár perces munka után is évekig folyamatosan generálnak bevételt:

Mint egy korábbi posztomban is írtam, a pénzkeresés egyik formája a Google hirdetéseinek elhelyezése a honlapunkon/blogunkon. Így a bevételekből komoly részesedést szerezhetünk és nem kell személyesen tárgyalnunk a hirdetőkkel sem.

Mi az a CPC és CTR?

A hirdetési piacon angol betű rövidítéseket használnak a forgalom mérésére. Ezek azt mutatják, hogy mennyien klikkelnek a reklámokra és mennyi a bevételünk egy klikkelésből:

• CTR: százalékosan adja meg, mennyien kattintottak a reklámokra
• CPC: azt mutatja meg, hogy egy kattintás átlagosan mekkora bevételt jelent
• CPM: azt mutatja meg, hogy átlagosan mekkora a bevételünk 1000 látogatóra vetítve

Tapasztalataim szerint az angol nyelvű oldalak jelentősen többet fizetnek és a kattintási irány is magasabb. Egy magyar nyelvű oldalon - például ez a blog - egy kattintásra többnyire 30-50 forintnyi bevétel jut, de az angol oldalakon a CPC a 80-120 forintos sávban mozog.

Manapság elég nagy a kereslet az informatikusokra, azonban az internetes munkáknál nem biztos, hogy egy magyar diploma eléggé meggyőző például egy amerikai megbízónak. Nagyon fontos, hogy nemzetközileg elismert oklevelekre tegyünk szert vagy kellően visszakereshető netes tevékenységünk legyen.

Az oklevelek tekintetében mindenképpen ajánlom a konkrét szakterülettől függően a Microsoft, Cisco, Oracle, stb. vizsgáit. Külföldi munkáknál nagyon gyakori, hogy MCSE (Microsoft Certified Systems Engineer), MCITP (Microsoft Certified IT Professional), CCNP (Cisco Certified Network Professional) vagy éppen OCP (Oracle Certified Professional) minősítéseket kérnek. Az oklevélhez szükséges vizsgák száma változó, ennek a cégek honlapján lehet utánanézni. Szerencsére Magyarországon több színvonalas oktatási és vizsgaközpont is működik, így még válogathatunk is közülük.

Nagyon sok olyan apróhirdetést látni, amiben könnyű, otthonról végezhető internetes munkát ígérnek. Ezek nagy része valójában a csalók tipikus átverési próbálkozásai, ami ellen sajnos nem lépnek fel elég határozottan sem a hatóságok, sem a hirdetési oldalak kezelői.

A tipikus hirdetésben általában másolási, e-mail küldési feladatokat ajánlanak fel és egy e-mail címet adnak meg, ahol jelentkezni lehet. Az ilyen hirdetések 90%-ához nem tartozik weboldal és a hirdető is névtelen marad. Lentebb megadtam 3 tipikus formát.

Az átverés lényege, hogy az érdeklődő levélre válaszolva egy részletes tájékoztatót ígérnek és megadnak egy számlaszámot, ahova 500-2000 forint közötti összeget kell befizetnie a gyanútlan áldozatnak. Ekkor vagy eltűnnek, vagy kiküldenek egy általános tájékoztatót konkrét munkalehetőségek említése nélkül.

Az utóbbi időben több nyári promóciót is hirdetett a Helium. A június-szeptember közötti akció szerint, aki 10 cikket ír egy témában, az javasolhat egy 11. cikket, amiért automatikusan 10 dollárt fizetnek. A legfrissebb akció az előbbi feltételeket teljesítő íróknak szól, hiszen nekik nagyobb mennyiségű, 10 dollárt fizető cikk megírását teszik lehetővé.

Júliusban minden frissen regisztrált író kapott az első megírt cikke után egy címet, amire 5 dollárért írhatott cikket. Úgy látszik, hogy az RR Donnelley-féle felvásárlás felpörgette az eseményeket.

Az interneten végzett munkák után elég bonyolult tud lenni az adózás, ha legálisan szeretnénk eljárni. Ismerni kell a munkaadó országában érvényes szabályokat, ezért akkor van egyszerű dolgunk, ha olyan munkákat keresünk, ahol a kifizető valamelyik nagyobb és nem egzotikus országban van.

Magyarországnak sok külföldi országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Ez azt jelenti, hogy csak az egyik helyen kell adót fizetnünk a megszerzett jövedelmekre. Ha ilyen megbízóval dolgozunk, akkor egyszerű a dolgunk, az ottani adózáshoz segítséget kérünk, majd itthon az adóbevallásba csak beírjuk az összeget, mint ami már külföldön adózott, így az APEH-hel sem lesz gondunk.

A bevételünk és az internetes távmunka sikere szempontjából kulcsfontosságú az a pillanat, amikor arról döntünk, hogy mennyit kérünk az adott munkáért és elvállaljuk-e.

Ha sikeresek szeretnénk lenni, akkor nagyon fontos célokat kitűzni és ez igaz a bevételünkre is. Először is, döntsük el, hogy mennyit szeretnénk havonta a netes munkákkal keresni és mennyi időt tudunk rááldozni! Ezek alapján ki tudjuk számolni, hogy a cél teljesüléséhez átlagosan milyen órabért kell kérnünk.

Hogyan licitáljunk a munkákra?

A legtöbb internetes munkaközvetítő oldalon (pl. Elance) licitálni kell a munkákra. A megbízó a jelentkezők közül az ajánlott összeg és a rendelkezésre álló adatok, tehát a netes profilunk, esetleg a korábbi együttműködés tapasztalatai alapján választ.

Érdekes, hogy szinte mindenki privát üzenetben írja le a kérdéseit, itt a blogon alig kommenteltek. Nyugodtan írjatok ide is, akkor legalább mások is tanulhatnak a válaszokból!

Többen érdeklődtek, hogyan lehet egy Google Adsense fiókot nyitni minél gyorsabban. Szerintem először is az a legfontosabb, hogy rászánjunk 2 percet és elolvassuk a feltételeket. Adjunk meg valós nevet és címet, mivel a regisztráció nem teljesen automatikus és gyorsan kiszűrik a valótlan adatokat.

Szükségünk lesz egy webcímre, persze olyan tartalommal, amihez már lehet Adsense reklámokat elhelyezni. A mennyiségi és minőségi követelmények folyamatosan növekednek, én az idén tavaszi helyzetet írom le. Szóval jól jön egy saját honlap, amin van legalább 8-9 kattintható oldal és 4-5000 karakternyi szöveg. Ha nincs saját honlapunk, akkor megfelelő egy blog is, ha publikáltunk legalább 10-12 bejegyzést, egyenként minimum 80-100 szavas tartalommal.

Az InfoBarrel egy barátságos kis portál, ahol a saját cikkeinket publikálhatjuk és ezért cserébe részesedést kapunk a reklámbevételekből.

Minimum 325 szavas cikkeket lehet publikálni, de a többi oldalhoz hasonlóan kérik, hogy inkább 400-500 szó körüli legyen a cikkünk, hiszen a keresők így nagyobb eséllyel találják meg.

A hirdetésekhez a szokásos Google Adsense és Chitika páros mellett az Amazon Associates is megengedett, vagyis háromféle reklámot helyezhetünk el a cikkeink mellett. A bevételekből alapértelmezetten 75% részesedést kapunk, amit a versenyekkel lehet akár 90%-ig emelni.

Kaptam néhány privát üzenetet, amiben kérdeztétek, hogy mennyi az annyi, vagyis mennyit keresek. Az alábbiakban leírom az idei első 6 hónapom pénzügyi történéseit.

Szóval, a lényegre térve fontosnak tartom tisztázni, hogy egyelőre közel sem dolgozok folyamatosan netes munkákon. Hetente 3-4 órát, maximum 5 órát töltök vele, ha ezt a blogot is beleszámítjuk.

A bevételem nagy része az alábbi helyekről jött össze az első félévben:

• Webanswers (bejegyzés)
• Bukisa (bejegyzés)
• Infobarrel
• Best Reviewer

Ezeken kívül még van a Helium és az alkalmi munkák, amikkel általában pár óra alatt jön össze 50-100-200 dollár.

Mindent egybevetve, dollárról és euróról átszámolva havonta átlagosan nagyjából 30-40 ezer forint érkezett a számlámra. Ez a magyarországi minimálbér fele és tizedannyit dolgozok érte. Hozzávetőlegesen 2000 forint körül lehet az órabérem és folyamatosan növekszik.